ARCHLine.XP és a tradicionális építészeti formák

Most, hogy elérkezett a nyár, tegyünk egy virtuális sétát egy, az ARCHLine.XP-ben készült képzeletbeli falu főutcáján. Utunk során megvizsgáljuk, hogy a szoftver mely eszközeivel tudjuk reprodukálni a régi mesterek műveit.

Az egymás mellet sorakozó házakon tradicionális ács és kőműves megoldásokat látunk, melyek a századfordulós Magyarországra voltak jellemzőek. Ilyen épületeket a mai napig szép számmal látni szerte a kárpát-medencében, ahogy több-kevesebb sikerrel dacolnak az elemekkel, és a rájuk nehezedő évekkel. Amikor ezeket a házakat elkészítettük ARCHLine.XP-ben, a célunk az volt, hogy megtudjuk, hogyan tudjuk a különböző tradicionális formákat a programunkban reprodukálni, illetve milyen trükköket tanulhatunk, melyek segíthetik a mindennapi tervezői munkánkat is. Az épületek megalkotásában nagy segítségünkre voltak Dévavári Beszédes Valéria "Óbecse építészeti öröksége" című tanulmánya, illetve Violeta Matešić alaprajzai, ugyanebből a munkából. Lássuk, mi az első állomás!

 

Napsugaras parasztház (1890 körül)

Az első szemünk elé kerülő házhoz hasonlóban laktak a földművesek és családjaik. Egy ún. "végház"-ról van szó, az utcafrontra merőlegesen építve, mely ideális volt a hosszú, de keskeny telkekhez, melyen megtalálhatóak voltak a házon kívül a gazdasági épületek, és a telek alkalmas volt háziállatok nevelésére is. A ház az erre a korszakra jellemző három traktusos felosztást követi. A tornácról a konyhába érünk, jobbra egy lakószoba, balra, az utca felé a tisztaszoba található, illetve, ha több generáció is egy fedél alatt élt, akkor ez is lakószoba funkciót töltött be. A ház különlegessége az oromzatában rejlik, a Délvidékre jellemző ún. napsugaras deszkaoromzatot látunk rajta, mely teret engedett az ácsok kreativitásának - kazettás berakások, barokkos istenszemek egyaránt megtalálhatóak az ebben az időszakban épült hasonló házakon. A cikk végén a Források között további információkat olvashatunk erről az izgalmas népi motívumról és annak történetéről.

A ház megrajzolásakor a munkánkat egy kétdimenziós alaprajz beszkennelésével kezdjük, majd az alaprajzot ARCHLine.XP-be importálás után kalibráljuk...

kep01.png

...majd a Fal parancs segítségével egyszerűen átrajzoljuk a kétdimenziós alaprajzot, így háromdimenziós épületmodellé alakíthatjuk azt. A falak után a nyílászárókat is elhelyezzük, az alaprajzot referenciaként használva.

kep01.png

Az oromzat napsugaras mintáját a 3D profil eszközzel alkothatjuk meg - erről az eszközről még lesz szó. Folytassuk utunkat a következő ház irányába.

 

A Molnár háza (1900 körül)

A következő lakóház is még háromosztatú, de a barokkos díszítések már módosabb gazdáról, általában mesteremberről, vagy nagyobb földekkel bíró gazdáról árulkodnak. Ebben az időszakban divatba jöttek a már-már templomszerű formák, és az egyszerű kiképzésű tornácokat, leeresztéseket is felváltották az oszlopok és boltívek.

A homlokzat különleges formáját Falprofil létrehozásával értük el. Ez az ARCHLine.XP-ben úgy működik, hogy egy háromdimenziós elemnek, például falnak új elölnézeti vagy keresztmetszeti profilt szerkeszthetünk. Először lehelyeztük a fal jelenlegi profilját a beszkennelt homlokzati rajz fölé, lásd a lenti kép bal oldalán. Majd ezután egyszerűen pontról pontra átmásoltuk a formákat. Ezt kétdimenziós rajzeszközökkel, vonalakkal, ívekkel értük el. A kész profil aztán a kívánatos formára vágta a falat, ahogy a jobb oldalon látjuk.

kep01.png

A vízvető különleges formáját ugyancsak a Kontúrozás eszközzel hoztuk létre. Ahogy korábban, újra lekövettük a homlokzati rajz formáját, megalkotva az előre beállított méretű keresztmetszeti profil útvonalát. A keletkező testet aztán a falra helyeztük a referencia vonala (pirossal jelölve a lenti illusztráción) segítségével.

kep01.png

A tornác boltíveihez megint a Profil eszközt hívtuk segítségül - ezúttal azonban, hogy jobban tudjuk kezelni a modell változásait, 3D-ben szerkesztettük meg a kívánt formákat. Általánosságban elmondható, hogy az, hogy egy adott feladatot az ARCHLine.XP-ben a kétdimenziós vagy háromdimenziós nézetben hajtunk végre attól függ, melyik fekszik jobban kézre. Mivel majdnem minden eszköz ugyanúgy elérhető mindkét módban, használjuk azt, mellyel könnyebben dolgozhatunk az adott szituációban.

kep01.png

Folytassuk a sétát, nézzük, mi a következő állomás.

 

A Kereskedő háza (1910 körül)

A Kereskedő a házát úgy építtette, hogy mindenki lássa, a tulajdonos nemcsak gazdag, hanem művelt is - ezért jelennek meg az épületen a klasszicista formák. Egy tipikus parasztpolgári házról van szó: száraz kapubejárat, magas ablakok, nagy belmagasság és a ház díszét jelentő, míves, gipsz- és terrakotta ornamentikával bőségesen ellátott homlokzat. A néhány évtizeddel később épülő házakon már szecessziós és Art deco formák is megjelennek.

A homlokzat mellett a ház másik dísze a kapu, melynek nehéz szárnyai nagyfokú asztalos szakértelmet követeltek. Ezeket a kapukat sokszor nagyobb városokban gyártották le megrendelésre, és szállították vasúton a tehetős kliensnek.

Ahhoz, hogy a gyönyörű díszítőelemeket reprodukálhassuk, a sokoldalú 3D profil eszközt használtuk. Először megalkottuk a díszítőelemek keresztmetszeti profilját, a szokásos kétdimenziós szerkesztő eszközökkel. Ha ezekről már rendelkezünk rajzokkal, felhasználhatjuk őket, itt viszont nekünk kellett megrajzolni a profilokat...

kep01.png

...majd a kész keresztmetszeti profilt végighúztuk a kiválasztott felületen, és így egy háromdimenziós testet kaptunk. Ugyanezt a módszert használtuk a kapuszárnyak díszítéseinek kialakítására. Vegyük figyelembe azt, hogy ezen munkamódszer eredményeképp egy adott tárgy, például a kapu, számos kisebb testből fog állni. Ezért a jobb kezelhetőség érdekében érdemes őket egy objektummá alakítani. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy többször kelljen ugyanazokat az elemeket lemodellezni, és annak is, hogy az általunk megtervezett díszítőelemek külön utakat járjanak a további kijelölések, szerkesztések során.

kep01.png

Amikor az épületeink megtervezésével készen voltunk, a felületek textúráinak beállítása következett. Tudjuk, hogy egy jó render két tényezőn múlik. Egyrészt megfelelően kell beállítanunk az anyagokat a megfelelő tulajdonságaikkal...

kep01.png

...másrészt időt kell szentelnünk a fények megfelelő beállítására is. Kültéri modellről lévén szó, ez a gyakorlatban az Észak iránynak és a Nap pozíciójának beállítását jelentette. Egy megfelelő háttér kiválasztása után vázlat rendert készítettünk, hogy lássuk, hogy néz ki a modell a jelenlegi anyagbeállításokkal. Így azonnali visszacsatolást kaptunk arról, hogy az aktuális paraméterek megfelelőek lesznek-e. Mikor elégedettek voltunk az eredménnyel, egy végleges renderelés után kaptuk a feljebb látható képeket.

A fentiekből látható, hogy mint minden háromdimenziós tervező szoftver esetében, mernünk kell játszani a program funkcióival. Az ARCHLine.XP ugyan dedikált eszközöket kínál egy-egy feladatra, bátran kísérletezzünk, és feszegessük a határokat, hasonlóan ahhoz, ahogy a régi mesterek kísérleteztek a rendelkezésükre álló eszközökkel, hogy az épületeik ne pusztán használati tárgyak legyenek, hanem legyen valamiféle művészi értékük is.

Merjünk kísérletezni az ARCHLine.XP-vel. Ingyenes próbaváltozat letöltése itt.

 

Források, ajánlott linkek:

Jelen cikk Dévavári Beszédes Valéria "Óbecse építészeti öröksége" tanulmánya alapján készült.

Az alaprajzok, metszeti- és homlokzati rajzok Violeta Matešić munkái, ugyanebben a műben.

Információk Óbecse városáról, ahol a mai napig számos hasonló épület dacol az elemekkel

Cikk a vajdasági deszkaoromzatos házakról