10.1.2.3. Távolságméretezések

A következő párbeszédablak segítségével lehetősége van a háromféle irányban hétféle távolságméretezés közül választani:

Méretezés iránya

Válassza ki a méretezés irányát. Két pont között megadhat:

 

 

Méretezés típusa

Válassza ki a méretezés típusát. A választható típusok neve a következő:

 

EGYEDI

két pont közötti távolságot méretez

MAGASSÁGPONT

építészeti magasságméretezés létrehozásához

SOROZAT

pontok egymás közötti távolságát méretezi sorozatban egymás után

KUMULATÍV

a pontok egy origótól való távolságát méretezi, a méretvonalak bázis felé eső részére nem kerül nyíl

PROGRESSZÍV

a pontok egy origótól való távolságát méretezi, a méretvonalak csak a nyíl kirajzolásánál jelennek meg

FÉLÁTMÉRŐ

átmérő méretezés a sugár megadásával

PÁRHUZAMOS

a pontok egy origótól való távolságát méretezi, az újabb méretvonalat bizonyos távolsággal eltolva helyezi el

Az összes metszéspontnál

A méretezés első és második pontja közti virtuális metszéspontokat automatikusan méretezi az ábrának megfelelő módon:

 

Sorozatméretezés pozíciója automatikus.

Ezzel az opcióval, a sorozatméretezés során, a méretezés automatikusan feljön vagy eltűnik, ha nincs elég hely a szöveg elhelyezésére két egymást követő pont között.

 

 

 

EnterBefejezi a műveletsort.

EnterBefejezi a parancsot.

FÉLÁTMÉRŐ:

Szimmetrikus testek méretezésére használható. Először a szimmetria tengely egy pontját kell megadni, utána a kívánt elemek szélső pontjait. A program a mért távolság dupláját írja a méretvonalra, és az átmérő jellel jelöli.

 

  • Adja meg a szimmetriatengely egy pontját.
  • Adja meg az elem méretezendő pontját.
  • Adja meg a méretezés egy pontját.

EnterBefejezi a parancsot.

 

Az ábra a vízszintes félátmérő méretezést szemlélteti.

 

Méretezések jellemzői:

Példák vízszintes méretezésre:

Egyedi

Sorozat

Kumulatív

Progresszív

Párhuzamos

Példa dőlt méretezésre:

Dőlt méretezés esetében írja be a méretvonal szögét, vagy válassza a Mint opciót, majd válassza ki azt az elemet a rajzon, melynek szögére hivatkozik.

A dőlt méretezés abban az esetben ajánlott, amikor a mértezendő elemek nem párhuzamosak valamelyik főtengellyel (X, Y).