Érdekmérlegelés

ÉRDEKMÉRLEGELÉSI TESZT

Az adatkezelési szabályzatban megjelölt személyes adatok kezelése tárgyában.

A Cadline Kft. vagy adatfeldolgozói („Adatkezelő”) a fentebb megnevezett adatkezelést jogos érdek jogalapon végzi, amelyhez kapcsolódóan az érdekmérlegelési tesztet az alábbiak szerint végezte el.

1. Adatkezelő részéről fennálló jogos érdek azonosítása

1.1. Jogos érdek bemutatása

A Adatkezelő számos ügyféllel rendelkezik, akik között jogi személyek és magánszemélyek is vannak. Az ügyfelek a Adatkezelő által forgalmazott termékek felhasználói.

A Adatkezelő érdeke, hogy a ügyfelekkel létrejött szerződések teljesítése körében kapcsolatot tartson, a megrendelt terméket az ügyfél képviseletében eljáró, az átvételre feljogosított személy vegye át.

A szerződéses jogviszony fennállása alatt számos olyan kérdés merülhet fel, amely miatt az Adatkezelőnek és a szerződő félnek rövid úton egyeztetnie kell egymással (pl.: a teljesítéssel összefüggő részletkérdések, határidők, esetleges nem várt események, a szerződés módosítását igénylő kérdések, számlázási, fizetési kérdések stb.).

A termék felhasználására jogosult ügyfél és kapcsolattartó adatainak és elérhetőségeinek ismerete nélkül a szerződéssel összefüggő, üzleti célú kapcsolattartásra nem lenne lehetőség, és a termék átadás-átvétele (ekként a szerződés teljesítése) ellehetetlenülne.

Amennyiben az Adatkezelő ezeket a személyes adatokat nem kezelné, a szerződéses kötelezettségek teljesítése megnehezülne vagy meghiúsulna. Az ügyfél fentebb megjelölt személyes adatainak kezelése helyett nem azonosítható olyan másik módszer, amellyel az Adatkezelő céljai elérhetőek lennének.

Mivel az adatok bemutatása egy esetleges jogvita esetén nélkülözhetetlen, a cél az adatok tárolásán kívül más módon nem érthető el, egyéb megoldás nem áll az Adatkezelő rendelkezésére.

1. 2. Az adatkezelői érdek jogszerűségének igazolása

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, „GDPR”) 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján az adatkezelés jogszerű, ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: „Infotv.”) 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint személyes adat akkor kezelhető, ha az az ügyfél vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges és azzal arányos.

Az Adatkezelő érdeke az ügyfél személyes adatainak kezelése körében megfelelően konkrétnak tekinthető: az Adatkezelő és a szerződő fél között létrejött szerződés teljesítéséhez és a szerződéssel összefüggő kapcsolattartáshoz szükséges az adatkezelés.

A jogos érdek egyúttal valódi és aktuális: a szerződés teljesítéséhez és kapcsolattartáshoz fűződő érdekek valódi védendő érdekek, amelyekhez Az Adatkezelőnek gazdasági és üzleti érdeke fűződik. A jogos érdek aktuális, hiszen a kapcsolattartás és szerződés teljesítése iránti érdek az Adatkezelő működéséhez kapcsolódóan folyamatosan fennáll.

Ezen érdekek egyébként az ügyfél, mint harmadik fél érdekeinek is tekinthetők. Továbbá az ügyfél érdeke is az, hogy az Adatkezelő és a szerződő fél közötti szerződés teljesedésbe menjen.

 

2. Az érdekek mérlegelése

2.1. Az érdekek azonosítása és vizsgálata

Az Adatkezelő jogos érdekének természete és jellege: az Adatkezelő érdeke jogilag védett, igazolható érdek. A kötelem teljesítésére vonatkozó kötelezettséget a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk”) 6:34. §-a, míg a szerződés megkötését követően fennálló együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget a Ptk. 6:62. §-a rögzíti.

Az ügyfél érdekei, jogai és szabadságai: az adatkezelés az ügyfélnek a Ptk.-ban meghatározott személyiségi jogát, illetve a személyes adatainak védelméhez fűződő jogát és az információs önrendelkezéshez való jogát érinti. Fontos szempont, hogy a szerződéses jogviszony fenntartása a szerződéses jogviszonyból származó kötelezettség, így az Adatkezelő és az ügyfél érdeke megegyezik.

2.2. Az adatkezelés jellemzői

Az adatkezelés időtartama: Az Adatkezelő a kapcsolattartó személy személyes adatait alapvetően addig kezeli, amíg az ügyféllel fennálló jogviszony meg nem szűnik, vagy a kapcsolattartó személyében változás nem következik be. Amennyiben a szerződéses jogviszonyból eredően a felek között jogvita támad, a perjogi szabályok szerint az Adatkezelő köteles bizonyítani, hogy a szerződést teljesítette, illetve, hogy kötelezettségeinek eleget tett, valamint, hogy az ügyfél szerződésszegést követetett el. Mindezért elkerülhetetlen, hogy az Adatkezelő birtokában legyen azoknak az információknak és bizonyítékoknak, amelyek egy esetleges jogvita során relevanciával bírnak. Erre tekintettel előfordulhat, hogy az Adatkezelő az ügyfél adatait a jogvita rendezéséig, vagy az általános polgári jogi elévülési határidő lejártáig, azaz a követelés esedékessé válásától számított 5 (öt) évig kezeli.

Az adatkezelés módja: Az adatkezelés csak és kizárólag az adatok azon körére vonatkozik, amelyek feltétlenül szükségesek a cél eléréséhez. Az adatokat a szerződés (okirat), az Adatkezelő által rendszeresített űrlap, illetve online regisztráció esetén az Adatkezelő honlapjának felhasználói felülete rögzíti.

Az adatokhoz való hozzáférés korlátozása: Az Adatkezelő azon munkatársai férnek hozzá az ügyfél adataihoz, akiknek munkaköréből adódóan erre felhatalmazásuk van.

2.3. Adatkezelés hatásai

Az ügyfélre vonatkozó hatások: Az ügyfél számára az adatkezelés pozitív eredményt is hozhat, ugyanis az ügyfél a munkaköri vagy egyéb szerződéses kötelezettségének teljesítése körében köteles az Adatkezelővel kapcsolatot tartani, illetve az Társaság által értékesített terméket átvenni, így az adatkezelés az ügyfél kötelezettségeinek teljesítéséhez is szükséges. Az ügyfél számára az adatkezelés negatív hatása lehet, hogy az ügyfél adatai – a szerződő felek jogos érdekeinek érvényesítése céljából – külön hozzájárulása nélkül is rögzítésre kerülnek.

2.4. Az érdekmérlegelés eredménye

A jogos érdek fennáll.

A szerződés teljesítése körében szükséges kapcsolattartás, valamint a termék átadás-átvétele és annak igazolása olyan érdek, amely nem kizárólagosan az Adatkezelő érdeke, hanem az ügyfél, mint harmadik személy érdeke is, és amely érdek egyúttal a kötelmi jogi kötelezettségek teljesítésére vezethető vissza. Továbbá ezen érdekek egyben az ügyfél érdekei is.

Az Adatkezelőnek jelentős érdeke fűződik ahhoz is, hogy szerződéses kötelezettségeit megfelelően, szerződésszerűen teljesítse, ezzel elkerülve az esetleges jogvitákat. Az Adatkezelő jogos üzleti érdeke, hogy szerződéses partnereiben elégedettséget váltson ki, és velük jó üzleti kapcsolatot tartson fenn.

Az adatkezelő érdeke valós, jogszerű, és aktuális érdek, ezért lehetőség van az adatkezelés szükségességének vizsgálatára.

Az adatkezelés szükséges.

Az adatkezeléssel elérni kívánt cél, vagyis a szerződés teljesítése és a teljesítéssel összefüggő kapcsolattartás más módszerrel nem megvalósítható, így az Adatkezelő jogos érdeke egyéb módon nem elérhető.

Mindezek alapján a jogos érdek szükségessége is fennáll, így lehetőség van az arányosság vizsgálatára is.

A megvalósított adatkezelés az ügyfél érdekeinek, jogainak és szabadságainak arányos korlátozását valósítja meg.

Bár az adatkezelés korlátozza az ügyfélnek a személyes adatok védelméhez, az információs önrendelkezéshez való jogát, ezt az adatkezelés célhoz kötöttségéből, az adattakarékosság elvéből, valamint a korlátozott és arányos adatkezelés elvéből adóan az ügyfél jogait csak részlegesen, időben meghatározott intervallumban, és a szerződéses kötelezettségek teljesítése céljából teszi.

Az Adatkezelő érdeke egybeesik az ügyfél, mint harmadik személy érdekeivel, és egy bizonyos fokig egybeesik az ügyfél érdekeivel is.

Az Adatkezelőnek a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke tehát legitim érdeknek tekinthető.

Az adatkezelés esetleges, az ügyfélre gyakorolt negatív hatásai a tiltás irányába hatnak, azonban a negatív hatásokat ellensúlyozza az adatkezelés időben korlátozott, arányos volta, és hogy az ügyfél, mint harmadik fél érdekei az Adatkezelő érdekeivel megegyeznek.

Mindezek figyelembevételével kijelenthető, hogy az adatkezelés arányos.

A jelen érdekmérlegelési teszt tehát arra az eredményre jut, hogy az ügyfél érdekei, jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget az adatkezelő jogos érdekeivel szemben.

 

Hatályos: 2021.november 8-tól